2016. május 3., kedd

Agárverseny nemagarakkal

Amióta találkoztunk agarakkal és Molly jókat futott velük mókából, szerettem volna kipróbálni vele a coursingot. Próbálkozásaink sorra meghiúsultak, először egy jótékonysági versenyre neveztem Alsónémedibe, de aznap reggel Molly húzta a lábát, így doki lett a program (szerencsére semmi komoly nem történt), később pedig csak nézegettem az időpontokat és lehetőségeket, de egyedül vagy nem akartam nekivágni vagy a kijutást nem tudtam megoldani.

Most hétvégén végre minden klappolt, megvolt a fuvar, jó volt az időpont, nem volt éles verseny, "csak" Lelkes Edzőklub. Najó, a minden klappolt túlzás, az autónk előző nap szervízbe került, de még ezt is megoldottuk és másnap fél 12-kor már úton voltunk az isaszegi agárpályára. Még a vacak időjárás sem tántoríthatott el ezúttal, Mollyt tudtam, hogy úgysem zavarja.

Megérkeztünk, regisztráltunk Isaszegen. Kissé korán értünk oda, de hamar megkezdődött a "benyuszizás pecabottal". Molly szinte azonnal rákattant a nyúlra.



Ez saját kép.
Ezután gyakoroltuk az elöl-hátul nyitott boxból indulást, ami nem indult könnyen. Nem szívesen ment át a szűk helyen, ha én hátul voltam, inkább megkerülte volna a boxot, de Velúr gazdi segítségével egyszer-kétszer indították úgy, hogy én elölről hívtam. Na ezek után alig lehetett visszatartani, automatikusan ment át a boxon. Próbálkoztunk egy elöl zárt indítással, de ez még korai volt, a nagy zajra Molly visszafordult. 



Mielőtt a rendes nyúl után futottak volna, a teljesen kezdőknek megmutatták a gépet. Asszem az elvetemült állatom feje mindent elmond. :D

Saját kép.
Két 70 méteres futamot futhattunk teljesen kezdőként.
Elsőre Györgyi tréner indította Mollyt, nekem előre kellett szaladjak a pályán és hívnom őt. Láttam, hogy a többi kutya is így kezdi, de mégis aggódtam, mert előre tudtam, hogy ha elmegyek, akkor hozzám fog futni és nem a nyúlért, és így is lett, bár néha odasandított a nyúlra közben.
Másodjára nem akartam ezt. Ha a pálya szélén álltunk, éreztem, hogy indult volna a nyúlra magától is, belerántott többször a pórázba, amikor már majdnem sorra kerültünk az előttünk lévő kutyák után beindult volna ő is. Leszerveztük egy lánnyal, hogy ő kapja el Mollyt, megcseréltettük a sorrendet, hogy én indíthassam a kutyámat. Molly pedig gyönyörűen és gyorsan eliramodott a nyuszi után. Sajnos a csere valahol elveszett az éterben, és ezért senki nem ért oda a pálya végére elkapni, úgyhogy keresztbe a füvön visszaszaladt hozzám az újdonsült pöttyös agaram, de legközelebb tutira megyünk. A lényeg, hogy totál élvezte, rá volt indulva a nyúlra, és 
biztosan megyünk még. :)
És a legszebb, hogy másnap sem kergette meg a macskát az utcán, miután rászóltam, szóval nem lett belőle vérengző fenevad, akit nem lehet visszatartani. ;)

Látszik, hogy az első futamon nem a nyúl érdekli, hanem én.
Talán ez is az első futamról van, gyönyörűen vágtázik két lebegési fázissal és élvezi. 
Teljesen rácuppanva a nyúlra.
Screenshot a tök életlen videónkból, de az látszik, hogy kell neki a NYÚÚÚL.
A fókusz kb. 2 m-en fogta be a kutyát a 6 mp alatt...
Fotók javarészéért köszönet: Sós Edit Photography FB

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése